Szobrász a város szélén

 SZOBRÁSZ A VÁROS SZÉLÉN

Vajon ismerjük-e eléggé Soroksár kulturális-művészeti hagyományait, értékeit, művészeit? Azokat, akik tevékenységükkel élményeket, örömet szereznek nekünk, és öregbítik Soroksár jó hírét a világban.

 Soroksár-Újtelep szélén él és alkot Budahelyi Tibor szobrászművész. Nem is akármilyen művész, Soroksár egyetlen Munkácsy-díjas szobrásza. Szerte hazánkban, határainkon túl több helyütt is láthatók – olykor monumentális – köztéri alkotásai. Soroksáron – közel otthonához – az új Sportcsarnok előtt került felállításra „Millenniumi jel” című alkotása, de ő készítette a Galéria ’13 cégérét is.

A néhány centiméteres kisplasztikáktól a monumentális köztéri szobrokig szinte minden anyag felhasználásával készített alkotásokat. Szobrai, kisplasztikái elsősorban szabályos mértani idomok, formák, és az ipari technológia sajátos ötvözetei. Addig, amíg itthon Soroksáron kevesen és keveset tudnak róla, addig szerte a nagyvilágban ismerik nevét, munkásságát. Vajon hányan tudják kerületünkben erről az - egyébként szerény, rivaldafényt kerülő – nagyszerű művészről, hogy szobrai, kisplasztikái a világ több nagyhírű múzeumában, mint a londoni British Múzeumban, és az amerikai Guggenheim Galériában is megtalálhatók, hogy köz- és magángyűjtemények sokasága őrzik alkotásait. Budahelyi Tibor művei ugyan modernek, ugyanakkor érzelmi és filozófiai tartalommal telítettek. Azonban Tibor nem csak kiváló művész, hanem kiváló közösségi ember is, aki – több mint 20 éve – a Magyar Szobrász Társaság vezetőségi tagja, részt vesz az Országos Symposion Társaság munkájában, szervezi a határon túli magyar szobrászok közösségét, kiállításokat és művészeti rendezvényeket. Budahelyi Tibor a Dunaszerdahelyi Kortárs Múzeum, valamint a Szobor Szimpozion kurátora, akit a város és a múzeum kért fel erre a feladatra. Ő szervezte és választotta ki a művészeket, akik alkotásaikkal részt vettek az idei nemzetközi rendezvényen. Az elmúlt 10 év során 16 nagyméretű szobrot, több mint 200 kisplasztikát, és több mint 100 érmet gyűjtött össze jeles magyar művészektől Dunaszerdahely számára. Ez a teljesítmény egyedülálló a határon túli – magyarok lakta – területen.  Mindezeken felül Budahelyi Tibor – szerény életkörülményei ellenére – nagyvonalú adakozó, nem csak alkotásaiban nagy, szívében is. Legutóbb unokája elhunyt tanárának családja megsegítésére árvereztette el több alkotását, idén nyáron pedig a dunai árvízkárosultakat segítette felajánlásával.

Budahelyi Tibor, aki csepeli gyári munkásként kezdte pályafutását, máig – művészként is – megőrizte őszinte, közvetlen, szerény emberségét. Hosszú évtizedek óta él és alkot közöttünk, szereti Soroksárt. Számos helyen a világban és a magyar művészeti életben egyaránt elismerték munkásságát, csak Soroksár hivatalos vezetésének nem jutott még eszébe, hogy méltó módon kifejezze háláját, megbecsülését kiváló művésze iránt. Idén is hiába terjesztettük fel soroksári kitüntetésre!

Azt mondják: Soroksár egy alvó város. Igen, de talán egyszer majd felébred. És felismeri a soroksári közélet felkent élcsapata is, hogy nemcsak a pénzről, a politikáról, a pozíciók megszerzéséről szól a világ, hanem lélek és tehetség is lakozik benne. Talán egyszer a szerény, tehetséges városszéli művészek napja is felvirrad. Talán egyszer Budahelyi Tibort – az embert és a művészt – is megtiszteljük, elismerjük.

Unyi János Antal