VÁLASSZUNK!

VÁLASSZUNK!

Ismét elérkezik az országgyűlési választás napja. Bár sokan nem hisznek benne, mégis rajtunk, választópolgárokon múlik: kik és milyen kormányt alakítanak.

Az ITTHON VAGYUNK EGYESÜLET ugyan nem indít jelöltet az országgyűlési választáson, mégis arra kérjük Soroksár tisztelt polgárait, hogy minél többen menjenek el szavazni. Tudjuk, hogy a politikába, politikusokba vetett bizalom alacsony, azonban bármilyen kevesen mennek szavazni – a hatályos törvények szerint –, akkor is lesz képviselőnk, kormányunk, országgyűlésünk. Tehát minél többen szavazunk, annál inkább válik egyértelművé a népakarat. Hazafias kötelességünk is választani, hiszen Magyarország képviseletét, irányítását eldönteni a nemzet polgárai hivatottak. Igen, de kire szavazzunk, kérdik a bizonytalanok, a kiábrándultak. Mi nem kívánunk befolyásolni senkit, hiszen az ITTHON VAGYUNK EGYESÜLET pártoktól független, kizárólag Soroksár érdekében ténykedő szervezet. Azonban véleményünk az, hogy: a haza érdekét mindenek elé helyező, az állampolgárok biztonságát hitelesen, határozottan képviselő jelöltre, szervezetre voksoljunk. Csak olyan jelölttől, szervezettől várhatjuk el, hogy betartja ígéreteit, aki, amely, ésszerű, tisztességes programmal érvel! A választáson részt vevő pártoktól, jelöltektől pedig azt kérjük: tisztességes kampánnyal, hihető és megvalósítható programokkal érveljenek, ne pedig a másik lejáratásával. Tartsák tiszteletben az ellenfelet, annak magánéletét, családját, hiszen a választás másnapján is szembe kell nézni vele emberként. Senki ne feledje: embernek, magyarnak születünk, párttagok, szimpatizánsok csak leszünk! Aki a másik ember méltóságát tiszteli, csak az tudja a hazáját is tisztelni!

ITTHON VAGYUNK EGYESÜLET

ÉLJEN A HAZA!

ÉLJEN A HAZA!

Soroksár polgárai példaértékű hazaszeretetről tettek tanúbizonyságot az 1848-49-es Szabadságharc folyamán. Az akkoriban szinte teljesen sváb lakosságú település 1848-ban egyedül több nemzetőrt állított ki, mint az összes Pest-Buda környéki németajkú települések együttvéve! 1849-ben pedig vendégül látták és élelmezték a Tavaszi Hadjárat során, Soroksáron átvonuló, Pest elfoglalására készülő honvédsereget.

Az alábbi soroksári ’48-as nóta – amely 2012-ben a Soroksári Daloskönyvben került először lekottázásra -, híven tanúsítja az akkori közvélekedést:

„Soroksáron megnyílt az a csárda,

Ajtajában nemzeti kokárda.

Aki nem tud ungarisch sprecholni,                                    

Annak nem lesz csárda gyere be!

Aki nem tud magyarul beszélni,

Annak nem lesz csárda gyere be!”

Lehet ennél kedvesebben szeretni a Hazát?!

Unyi János Antal

NŐNAPI KÖSZÖNTŐ

Az ITTHON VAGYUNK EGYESÜLET férfi tagjai szeretettel köszöntik a soroksári hölgyeket nőnap alkalmából.

SÁRGA VOLT, KÉK LETT!

SÁRGA VOLT, KÉK LETT!

Több mint 18 éve, 1995-ben indult el Unyi János Antal ötlete, és az általa kidolgozott útvonalterv alapján a lakosság számára ingyenes „Soroksár busz”. Idén januártól az üzemeltetést átvette a BKK, és 135/135A jelzéssel az autóbusz járat betagozódott a főváros tömegközlekedésébe. Az ITTHON VAGYUNK EGYESÜLET nevében december 31-én, a „sárga” busz utolsó járatát Atkári Győzővel közösen elbúcsúztattuk. Megajándékoztuk a sofőröket, és megköszöntük a Soroksáriak érdekében végzett munkájukat. Ekkor készítettük a mellékelt képet.

A 135-ös járat január elsejei indulását követően többen panaszkodtak a menetrend, az első ajtós felszállás, a reggeli zsúfoltság, valamint amiatt, hogy csak a buszok első része alacsonypadlós, a hátsó része magas, csak lépcsőn közelíthető meg, illetve szűkösebb a tere. Emiatt a le és felszállás is nehezebb. A felmerült problémákat azonnal jeleztük a városvezetés felé, és kértük, tegyék lehetővé, hogy az összes ajtót lehessen használni felszállásra. Ez a probléma mára már megoldódott!  Kértük továbbá a polgármesteri hivatalt járjon el a BKK-nál, hogy minden busz végig alacsony padlós legyen, mert akkor az idősek, a gyerekkocsival közlekedők, a mozgáskorlátozottak a buszt teljes hosszában tudják majd használni. Ebben az esetben a reggeli zsúfoltság is biztosan csökkenne! Kérjük a tisztelt soroksári utasokat, továbbra is jelezzék felénk észrevételeiket, mivel az ITTHON VAGYUNK EGYESÜLET tagjainak fontos, hogy ez a lakosságunk számára szükséges szolgáltatás minél színvonalasabb legyen. Ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy a „kék” busz mindenki megelégedésére szolgálja majd Önöket!

Az ITTHON VAGYUNK EGYESÜLET tagsága az elmúlt hetekben igyekezett minden soroksári háztartásba eljuttatni a buszjáratok részletes menetrendjét. Minden kedves soroksári lakótársunknak jó egészséget, és balesetmentes közlekedést kívánunk.

                                       Mikó Imre képviselő, a 135-ös busz rendszeres használója.

SOROKSÁRI SZÓDÁSOK

SOROKSÁRI SZÓDÁSOK

Jedlik Ányos építette az első olyan berendezést, mellyel szénsavas vizet lehetett előállítani, később tervei alapján épült meg az első szikvízüzem, de még nem ismerték fel igazán a találmányban rejlő lehetőségeket. Később Wagner Dániel megalapította az első gyógyszergyárat, a Soroksári úton, 1867-ben. Ebben a hatalmas komplexumban már működött egy szóda- és szifonfej előállító üzem is. Az első, szikvízgyártással foglalkozó rendelet is ebből a korszakból való, 1869-ből. Már ekkor előírják például azt, hogy a vizet a hatóságnak be kell vizsgálnia, a szifonfejeket, illetve minden olyan gyártási eszközt, ami érintkezik a szódával, ónbevonattal kell ellátni – eredeti anyaguk ugyanis többnyire réz volt, illetve a szifonfejek ólomból készültek, ami az egészségre ártalmas. Talán sokan nem tudják, hogy a szikvíz, népies nevén szódavíz, vagy szóda: hungarikum, tehát jellegzetes magyar termék. Soroksáron különösen népszerű volt.

A családi szikvízüzemet az 1950-es években alapították. Az 1970-es évekig a Fővárosi Ásvány és Jégipari Vállalat telephelyeként működött. Először az Erzsébet utcában, később a Grassalkovich utca 244. alá költöztek. Ezt a szüleim üzemeltették az 1980-as évekig.

Ebben az időszakban a Féth-Pál, a Róth, a Domonkos és a Teller szikvízüzemek működtek Soroksáron. A legnagyobb területet a mi családi üzemünk látta el. A szüleim halála után én vettem át a vállalkozást. Erzsébet-Soroksár határától a volt Sortex-ig a Duna vonalától Orbán-hegyig terjedő területen szállítottuk házhoz a palackozott vizet. A kezdeti időszakban lovas kocsival történt a kiszállítás, később természetesen már gépjárművel végeztük ezt a tevékenységet.

A szóda palackozására a hálózati vizet használtuk, de a magára valamit adó szódásmester nem a szimpla csapvizet használja fel, hanem szén-, illetve mechanikus szűrők segítségével „finomítja” az alapanyagot. Hozzá kell tenni, hogy a szikvízben a magas szén-dioxid-tartalom és a nyomás miatt eleve gátolt bizonyos baktériumok szaporodása. Az árusítás szódás üvegekben történt, illetve 25 literes alumínium ballonokban. Az igény mindig nagy volt. A szódavizet szeretettel fogyasztották. Remek frissítő ital magában is, de borok és szirupok hígítására is kiváló. Maga a fröccs is magyar „találmány”. A háziasszonyok szívesen használták sütéshez is, a palacsinta elkészítése elképzelhetetlen lett volna nélküle. Egy kiadós ebéd után megkönnyíti az emésztést. A 90-es évektől a környéken megjelenő nagy áruházak olcsó ásványvízzel csalogatták az embereket, ez több szikvízkészítő üzem bezárásához vezetett. Hiába volt a kényelmes, igény szerinti házhozszállítás, ezekkel az árakkal már nem tudtunk versenyezni, és a családi üzemet be kellett zárni.

Mindezek ellenére él a mondás még Soroksáron: „A fröccs csak szódavízzel az igazi.”

Domonkos Béla