109 éves a Soroksári
Plébániatemplom főoltára
Felszentelését követően a
Nagyboldogasszony Plébániatemplomon többször végeztek átalakításokat. 1848-ban
le is égett, majd új toronytető került rá. Jelenlegi alakját alig több mint 100
éve nyerte el, és azóta csodálhatjuk rendkívül esztétikus formáit, amelyekkel
méltán vált Soroksár jelképévé és Magyarország egyik legszebb egytornyú barokk
templomává.
Belseje is csodálatos, hiszen
főoltára igazi mestermű, tökéletesen illik a templom belső teréhez, hangulatához.
A főoltárt méltán tarthatjuk Soroksár egyik legjelentősebb művészeti
nevezetességének is. Az első – kőből épült – főoltárt követte egy második,
amely gipszből és műmárványból készült. A jelenlegi főoltár gondolata 1903-ban
merült fel, amikor dédnagyapám Drexler Antal 4000 aranykoronát ajánlott fel
erre a célra. Ez az összeg akkoriban jelentős vagyonnak számított, hiszen két
ház árának felelt meg. (A Drexler család már a XVIII. század közepétől –
generációkon át – jelentős adományokkal támogatta Soroksárt és a Katolikus
Egyházat. A család tagjai két évszázadon keresztül különböző társadalmi,
valamint köztisztségeket láttak el. Önzetlen, közhasznú tevékenységükért minden
időkben megbecsülésben és köztiszteletben részesültek.)
Az új főoltár elkészítését a
nemzetközi hírű dél-tiroli faragó mesterre: Josef Rifesserre bízták, akitől még
maga a császár és király Ferenc József is rendelt alkotást, és akit a Pápa is
magas kitüntetésben részesített. (A St. Ulrich-Gröden településen élő
oltárkészítő mesterek világhírűek voltak, és éppen ekkor élték szakmai
fénykorukat. A kis településen ekkor mintegy 260-an foglalkoztak
oltárkészítéssel. Műveiket már a XVIII. századtól, tehát a barokk idők óta nem
csak templomok, hanem uralkodók, hírességek is vásárolták. Némely mesterek
művei még a Világkiállításokon is díjakat nyertek.)
Dédnagyapám felajánlását
követően, Schláger Árpád akkori soroksári Esperes-plébános 1903. október 7-én a
Váci Püspöknél kezdeményezte az új oltár elkészíttetésének engedélyezését,
kérve az Egyházmegye támogatását. Az engedély és a kért támogatás (3200 korona)
elnyerését követően a tárgyalások és ajánlatok eredményeként Josef Rifesser
szobrász és oltárkészítő készítette el gyönyörű főoltárunkat. Az oltárépítési
munkálatok alatt a mester végig Soroksáron volt, és 1906. június 29-én a 7200
aranykorona kifizetésével befejeződtek az új főoltár felállításával összefüggő
teendők.
Fenti írásom kapcsán is
tisztelettel emlékezem Simongáti Győzőre, aki sajnos már nincs közöttünk, és
aki 2009. márciusában összegyűjtötte a főoltár készítésével összefüggő, fellelt
iratokat.
Tudom, hogy az alábbi esemény nem
a legfontosabb templomunk történetében, de mégis megemlítem érdekességként,
hogy csodaszép főoltárunk előtt térdelt Madonna, a világhírű énekesnő, hiszen
itt forgatták az EVITA című nagyszabású hollywoodi produkció esküvői
jeleneteit. A csodás fehér virág dekorációban még hetekkel a forgatás után is
gyönyörködhettek a soroksári hívek.
Európától Ausztráliáig az
egymással kapcsolatot tartó soroksáriak ennek a gyönyörű templomnak, a MI
TEMPLOMUNKNAK képét használták leveleik emblémájának. Mindannyian hálásak
lehetünk mindazoknak, akik tettek és áldoztak ezért a csodás épületért,
főoltáráért, és felekezettől függetlenül büszkék lehetünk arra, hogy naponta
megcsodálhatjuk e művészi alkotásokat.
Unyi János Antal
"Gratulálok" a fenti öndícsérő, ömlengő, művészettörténetileg szakszerűtlen förmedvényhez, - amelyből kiderül a hallhatatlan - nyelvcsere ellenére fennálló - ősi sváb-telepes erkölcs: a pénz a legfontosabb, az adomány. A kakukkos óra értékű tiroli 20. századi barokk túl sok színű főoltár-utánzat eredetibern jól mutatna az augsburgi szent Ulrich és Afra tempolomban, de a mai - maradék Magyarországon teljesen idegen. (A török idők...) A soroksári nagytermplom valóban egyedülálló góthikus magasságával. Kár, hogy az eredeti főoltárkép arccal befele van a főoltár mögött eldugva, szélén összeszakadva. Állítólag van róla fekete-fehér fotó. Művészettörténész az utbbi évtizedekben nem látta. Kár. Igen figyelemreméltó a kályhaszerű copf stílusú keresztelőkút, sak az alatta lévő modern cement-dob rémes. Nem való az amúgy is túl mozgalmas főoltár mellé még vásárolt két naív, átfestett klasszicista adoráló angyal sem. Örvendetes lenne, ha valahonnan előkerülne a régi főoltárkép fotója!
VálaszTörlésDanke für die Aufmerksamkeit!